Egyre több olyan kezdeményezés jelenik meg -nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is-, ami azon a felismerésen alapszik, hogy a társadalmak működését a természeti törvényekkel összhangban kellene megszerveznünk. Néhol a kozmikus törvényeket is megemlítik, ám azt sehol sem magyarázzák el, hogy mik is ezek a törvények és főleg azt nem, hogy mi a szerepük! 

Ezek megértése nélkül pedig könnyen megtörténhet, hogy csak afféle dogmákként említjük meg őket akkor, amikor csak érezzük-sejtjük, hogy ezekkel összhangban élve minden jobb lehetne…

Ebben az írásunkban kísérletet teszünk e törvények lényegének és a szerepének a bemutatására. 

Általánosságban a „törvény” szó olyasfajta kereteket jelöl ki, amik között úgy élhetünk a közösségben, hogy ne ütközzünk másokkal, vagy mások érdekeivel az ún. „kereszteződési pont”-okban, amikor bármilyen módon, vagy okból az adott lehetőség vagy tér nem biztosítja mindenki számára az egyidejű és/vagy egyenlő mértékű cselekvést, birtoklást, stb.

A TÖR-vény megTÖRi a szabad választás lehetőségét, innen ered a magyar nyelven tökéletesen érthető lényege.

A hétköznapi életünket szabályozó törvényeket „társadalmi törvény”-eknek nevezzük, ezeket a törvényeket emberek hozzák meg, a lényegüket tekintve mindegy, hogy választott képviselők, vagy akár diktátorok. Itt és most nem ezeket vizsgáljuk.

A társadalmi törvények szerepét megismerve könnyen érthetővé válhat az, hogy a természetben lezajló folyamatok sem lehetnek „önkényesek”, hiszen az egyidőben zajló sok folyamatot is szabályozni kell abból a célból, hogy REND legyen a környezetben. Ezeket a törvényeket nevezzük „természeti törvények”-eknek. (A természeti törvények eredetét ebben az írásunkban nem vizsgáljuk, ám aki ezzel a kérdéssel nagyobb mélységben is szeretne megismerkedni, annak ajánlunk egy könyvet az írásunk végén.) 

A körülöttünk lévő fizikai természetű jelenségeket szokás „élő” és „élettelen” dolgokként csoportosítani, és mindkét csoportot más jellegű természeti törvények irányítják és szabályozzák. Az „élettelen” tárgyak főleg a szétesés (az entrópia) irányába haladnak, mert a rendezetlenség állapota a legkisebb energiát igénylő állapot. Az ún. „fizikai törvények” végső soron ebbe az állapotba irányítják az anyagot, minden fizikai folyamat végső lényege az egyensúlyi állapot elérése, a kiegyenlítődés. Az Entrópia lebont. Alapvetően minden természeti jelenség ide tartozik, az elektromos áram, a szélvihar, stb, ám a kiegyenlítődés részfolyamatai a sok-sok különböző jelenség miatt gyökeresen másnak is látszódhatnak. 

A természeti törvények másik nagy csoportja a „biológiai törvények” csoportja, ám a materialista tudomány ezeket nem tudja értelmezni... A biológiai törvények az általunk „élő”-nek nevezett anyag működését szabályozzák. 

Az élőlényekre az jellemző, hogy a működésük során egyre nagyobb anyagmennyiséget „fognak össze” és egyre bonyolultabb alrendszereket hoznak létre a testük felépítése és működtetése során. Az Élet épít. Ez pont ellentétes az élettelen tárgyak „élettörténetével”. Az élő szervezeteknek mindig szükségük van legalább a működésük során felhasznált energia folyamatos pótlásra, alapvetően külső forrásból (táplálkozás). Ám ez a magas energiaszintű állapot és a folyamatos „harc” a szétesés ellen nem tartható fenn örökké, előbb-utóbb megjelennek a szétesés tünetei (öregedés), majd teljesen megszűnik a rendelkezésre álló energia és az anyaghalmazban megszűnnek az életjelenségek.

Nagyon tömören összefoglalva a természeti törvények végső soron azt befolyásolják az emberi társadalmak működése során, hogy mikor, hol és milyen emberi és társadalmi szükségleteket lehet könnyedén, vagyis a legkisebb energia befektetéssel kielégíteni, és ezek következtében milyen életvitelt folytathatunk.

A természeti törvényekre -így a fizikai és a biológiai törvényekre is- érvényes az, hogy a TÖR-vény megTÖRi a szabad választás lehetőségét, mert mindkét létforma életútjának határozott irányultsága van!

A társadalmak megszervezése során sokkal érdekesebbek a „kozmikus törvények”!

Abból a célból, hogy az emberi közösségeinket úgy szervezzük meg, hogy könnyedén és az életet, a kiteljesedést támogató legyen a működésünk, figyelembe kell vennünk a teremtett világ felépítését is! Manapság a tudomány nem tárgyal ezekről, ezért régi korok ismereteiből kell összeszednünk az ezzel kapcsolatos információinkat. 

Az eddigi munkánk során azt gondoljuk, hogy legalább 3 fontos ismeret áll rendelkezésünkre ezen a területen:

1. Minden „részegész”-ekből áll. Ezek a „részegészek” (vagy holonok) önállóan is teljesek, tökéletesek és működőképesek, de többen egy közös cél elérése érdekében összeszerveződve egy másik, magasabb szintű részegészt hoznak létre, amik aztán szintén a részei egy még magasabb szintű szerveződésnek. 
   
   Ha például egy férfi és egy nő összeházasodik és gyermekeik is születnek -akik külön-külön is „működőképes” részegészek: megtestesítik a férfit és a nőt, azok lényegét és feladatait, a gyerekek pedig azt, amit egy „gyerek” jelent-, családdá válnak. A család a helyi közösség részegésze egy „természetszerűen” működő társadalomban, a helyi közösségek pedig a nemzet részegészei, a nemzetek pedig az emberiség részegészei… 
    
2. Azt is tudjuk régről, hogy „az egész több, mint a részek összege”. Pl. egy 6 fős család (ha jól működik!), akkor nemcsak arra képes, amire 6 ember külön-külön, hanem egy átfogó biztonságot és érzelmi közösséget is biztosítani képes a tagjai számára, és pont ez az a többlet, amire ez a törvény utal.
    
3. Hermész Triszmegisztosz a Smaragd Táblákban többek között azt hagyta ránk, hogy a Mindenség felépítése egylényegű („analógiás”): „Amilyen kint, olyan bent, amilyen kicsiben, olyan nagyban, amilyen lent, olyan fent”. (Nem szó szerinti, hanem lényegi idézet…)

Ha az emberi közösségeinket a kozmikus törvények szerint szeretnénk megszervezni, mert azt gondoljuk, hogy akkor működhetne minden tökéletesen, akkor legalább a fenti 3 elvet figyelembe kell vennünk! 

A „kozmikus törvények” a teremtett világ felépítésének az általános törvényei, és rájuk is igaz, hogy a TÖR-vény megTÖRi a szabad választás lehetőségét, mert csak ekképpen összeállítva tud a Mindenség úgy működni, hogy REND, és végső soron az Életet támogató alrendszerek (struktúrák) jöjjenek létre. Akkor tud jól működni minden emberi közösség is, ha a megszervezése során figyelembe veszi ezeket a kozmikus törvényeket.

De nem elegendő ezt tudnunk és megvalósítanunk, hanem mindig minden részegész működésétől el kell várnunk, hogy azok úgy működjenek, hogy a saját kiteljesedésük során egy őket összetartó és oltalmazó, magasabb szintű részegész létrehozását és állandó működését is szolgálják! Ezt pedig az ebből a célból meghozott társadalmi törvényeknek kell biztosítaniuk! 

Ahhoz, hogy minden JÓL működjön, a társadalmi- és a kozmikus törvényeknek is összhangban, egymást segítve kel működniük! 

Végül egy mondatban összefoglalva a fentieket: a természeti törvények főleg a működést, a kozmikus törvények főleg a felépítést szabályozzák, de a társadalom működtetése során őket is össze kell hangolnunk a társadalmi törvényekkel!

Záró gondolatok: a jelenlegi ismereteink alapján azt gondoljuk, hogy a fenti szervezettségnek csak a „szerves társadalom” világkép felel meg. 12 évvel ezelőtt, amikor a honlapot elindítottuk, kifejezetten arra törekedtünk, hogy a természeti- és a kozmikus törvényekkel összhangban álló új világképet (egy új paradigmát) vázoljunk fel. Ám mindenképpen hozzá kell tennünk, hogy magának a társadalomnak és a gazdaságnak a felépítését dr. Halász József munkásságából vettük át, mert az általa kidolgozott „Gondoskodó Magyarország” program felépítése nagyon jól illeszkedik a kozmikus törvényekhez. Nem is ismerünk más olyan kezdeményezést Magyarországon, ami legalább csak a nyomába léphetne az összehangoltsága tekintetében… A szerves társadalom világkép abban talán világszerte is egyedülálló, hogy az igazságát nem tanokra, dogmákra, hanem a kvantumfizikára alapoztuk. Ez a jövő tudománya, és valójában őseink tudásának a visszatérése…

Javasoljuk a www.szervestarsadalom.info honlapunk tanulmányozását, ha a fentieknek felkeltették az érdeklődést! 

Tatabánya, 2024. október 1.

Pataki Antal

Ajánlott irodalom: 
Ken Wilber: Integrál szemlélet (Ursus Libris),
Grandpierre Attila: Az Élet könyve (Titokfejtő Könyvkiadó),
dr. Halász József munkássága