Ahhoz, hogy közszabadságban éljünk, vagyis olyan módon, hogy a jogok és kötelezettségek tekintetében mindenki egyenlő legyen, olyan képviseleti rendszert kell majd működtetnünk, amiben olyan döntések születhetnek, amik "minden létező legjavát szolgálják".
Az alábbi elképzelést dr. Halász József dolgozta ki, és mi tökéletesnek tartjuk a szerves társadalom működtetéséhez.
A szerves társadalom választási rendszere eszerint például akár így működhetne: vegyünk alapul egy települést, ahol mondjuk 50 fős a képviselő testület. Ezt az 50 képviselői mandátumot osszuk 2 részre azért, hogy a település terület-részei és a településen élő társadalmi csoportok részérdekei is képviselve legyenek már a döntések meghozatala előtt. Ez után a település területét 25 részre osztjuk, mindegyik részterületen az ott élő emberek választási csoportot alkotnak (lesz tehát 25 területi választói csoport), és ők kiválasztják maguk közül azt, akit a legalkalmasabbnak tartanak a választási csoportjuk érdekeinek a képviseletére.
A képviselő testületbe a másik 25 főt úgy választhatnánk meg, hogy összeírjuk a településen élőket társadalmi csoportok szerint (pl. lenne az egészségügyben dolgozók csoportja, a tanulók csoportja, a kereskedelemben dolgozók csoportja, az iparban dolgozók csoportja, a nyugdíjasok csoportja, stb.) Ezek a csoportok is nyílt szavazással választanák ki majd maguk közül azt a személyt, akit a legalkalmasabbnak tartanak a csoport érdekeinek a képviseletére, és vele szintén írásbeli szerződést kötnek.
Minden esetben nyílt szavazással választják meg a választói csoportok a képviselőjüket, és vele írásbeli szerződést kötnek, hogy mivel bízták meg és ő mit vállalt. A felelősség így nem tűnik el: tudjuk, hogy ki választotta meg a képviselőt, és ő is tudja, hogy kiktől származik a hatalomgyakorlás átruházott joga.
Így már a döntések meghozatala előtt a település minden területének és minden társadalmi csoportjának a részérdekeit össze lehetne hangolni, így születhetnek meg olyan döntések, amik minden létező legjavát szolgálják.
Természetesen, ha valaki nem úgy végzi a képviselői munkát, ahogy a csoport érdekei megkívánják, illetve a szerves társadalom működési elvével vagy a jogrendjével ellentétesen cselekszik, akkor mindenkinek joga és kötelessége lenne fellépni ellene, és a képviselőt vissza KELL hívni!
A fenti módon létrejövő választói csoportok választják meg az önkormányzati és az országgyűlési képviselőket is, sőt azokat is, akik Magyarországot a nemzetközi szervezetekben képviselik. A képviselői munkáért nem járhat fizetség, mert az a legnemesebb szolgálat a közösségért. (A képviselői munka végzése során jogosan felmerült költségek megtérítése nem ellentétes a szerves társadalom alapelveivel.)
A képviselői mandátum nem lenne időhöz kötve: addig tartana, ameddig a képviselő élvezi a választói bizalmát.
Iránymutatás Magyarország közszabadságot biztosító működéséhez
1.) Magyarország a szerves társadalom elvei szerint él és működik.
2.) Magyarországon minden ember a születése okán spirituálisan egyenlő, ebből következően a jogok és kötelezettségek egyensúlya tekintetében nem tehető különbség senki előnyére vagy hátrányára.
3.) Magyarország a fennhatósága alatt álló területen úgy szervezi meg a közösségei és a gazdasága működését, hogy az minden élő és élettelen létező kiteljesedését biztosítsa és támogassa.
4.) Magyarország a fennhatósága alatt álló élettér minden élő és nem élő erőforrásával úgy gazdálkodik, hogy azok állandóan megújulva képesek legyenek az egymás után következő nemzedékek teljes szabadságát biztosítani. Ez az itt élő emberek és az élettér legfőbb érdeke, amit semmilyen más érdek nem korlátozhat vagy előzhet meg.
5.) Magyarország állampolgárainak egységes, oszthatatlan és elidegeníthetetlen közös tulajdonát képezik az alábbiak:
- Magyarország területe a rajta, az alatta és a felette elhelyezkedő természeti kincsekkel együtt,
- Magyarország közösségeinek, továbbá a fizikai és szellemi részeinek a harmonikus egységét, valamint az energiák áramlását biztosító hálózatok, úgymint: a közúti- és a vasúthálózat, az elektromos- és a gázellátó hálózat, a vízellátó- és a csatornarendszer, valamint a közpénzrendszer a harmonikus működéséhez szükséges intézményeivel.
6.) Magyarország gazdasága a teljes önellátással rendelkező települések összehangolt rendszeréből áll. A teljes önellátás magában foglalja a Magyarországon élő emberek anyagi, lelki és szellemi szükségleteinek teljes körű kielégítését a természetes élőhelyükön.
7.) A Magyar Nemzeti Bank bocsátja ki Magyarország törvényes fizetőeszközét, a forintot, aminek a fedezete az az anyagi-lelki-szellemi érték, aminek a cseréjét közvetíti.
8./a) Magyarországon az emberek a létezésük okán járó teremtő hatalmukat közös célok érdekében közösen is gyakorolhatják, vagy a hatalomgyakorlás jogát meghatározott feladatokra és/vagy meghatározott időre választott képviselőiknek is átadhatják.
b) Átruházott hatalomgyakorlás esetén a hatalmat átruházó személyek kötelesek folyamatosan ellenőrizni, hogy az átruházott hatalom gyakorlói jelen Iránymutatás szerint végzik-e a munkájukat, és ha nem, akkor kötelesek haladéktalanul visszavonni a hatalomgyakorlás jogát!
9.) Az Iránymutatást a Nemzetgyűlés ülteti át a gyakorlatba azzal, hogy megalkotja Magyarország Alaptörvényét.
Magyarázat az Iránymutatás-tervezethez:
Az Iránymutatás univerzális, mert minden nemzetállam működésére alkalmazható. (Az is alkalmazhatja, akinek nincs Szent Koronája…)
a) Az 1. pont egyértelműen kijelöli azt a világképet (paradigmát), ami szerint a magyar emberek működtetik a nemzetállamukat, vagyis azt, hogy melyik világkép mellé rendelik magukat. (Ugyanis magának a „mellérendelő” világképnek is alulról épülve kell megvalósulnia, így az egyéneknek a világkép mellé rendelése jelenti a kezdőpontot, és ez teljesen önként meghozott döntés lehet csak!)
b) A 2. pont a létezésük okán minden emberre egyformán a Forrás szerves részeként tekint. Ez értendő az alatt, hogy „spirituálisan egyenlő”, éppen ezért minden emberi lényt a létezése okán alapvetően egyenlőnek kell tekinteni. Azonban az emberek eltérő területekre, eltérő kultúrájú közösségekbe és eltérő szokásokba, hagyományokba születnek bele, ezért a nevelésük és az oktatásuk során más-más információkkal és viselkedési mintákkal ismerkednek meg. Úgy is mondhatjuk, hogy „más-más szoftverrel töltik fel a merevlemezüket”. Ebből az következik, hogy az emberek abban már nem viselkednek egyformán, hogy mi alapján, milyen célból és mit cselekszenek. Vagyis az emberek alapvetően egyenlők, de adott helyzetben különbözően viselkednek, és emiatt nem egyformák.
Ez a különbözőség önvédelmi okokból szükségessé teszi, hogy azokat az embereket, akik nem az Iránymutatás által kinyilvánított világkép megvalósításáért cselekszenek, a többség korlátozza. Ez a korlátozás nem a hétköznapi életben megélt cselekvési szabadságukat, hanem csak a közös döntéseket hozó csoportokban való részvételüket és a választhatóságukat korlátozhatja, valamint megtilthatja, hogy a közvagyon kezelésében és használatában részt vegyenek.
A szükséges korlátozásokat azonban az Iránymutatás nem tartalmazhatja, mert azok nem örökérvényűek, ezért ezek helye az Alaptörvényben van.
Összeállította: Pataki Antal
www.szervestarsadalom.info