Készült: 2014. november 13. csütörtök, 20:02
Pataki Antal a nevem, és Magyarországról írom Önnek ezt a levelet.
Elsősorban Magyarország állampolgára vagyok, ugyanakkor az Európai Unió működése is jelentősen befolyásolja az életemet, ezért élénk figyelemmel kísérem a Közösség kilábalási próbálkozásait a válságból, vagyis az útkeresését.
Szeretném Önnel megosztani az ezzel kapcsolatos véleményemet, amivel az is a célom, hogy segítsem Önt abban a munkában, ami most Önre, mint az Európai Bizottság új elnökére vár.
A) Hol vagyunk most?
Az Unió most nem csak gazdasági, de identitásbéli válságban is van. Az Uniót alkotó nemzetállamoknak , pontosabban a bennük élő értékteremtő embereknek van-e szükségük az Unióra, segíti-e a kiteljesedésüket, a boldogulásukat, avagy az Unió létezése éppen ebben gátolja meg őket?
Innen, Kelet-Európából nézve teljesen más vélemény alakulhat ki az emberekben erről a kérdésről, mint a kontinens nyugati, gazdagabb régióiban, bár ott is egyre több az Unió eddigi működésével elégedetlen ember.
Én a következőt gondolom: a négy liberális alapelv, vagyis az áruk-, a tőke-, a szolgáltatások- és a személyek (a továbbiakban: a négy tényező) SZABAD áramlása alapvetően pusztítóan hatott ránk. Nem jótékony hatású versenyt és bőséget hoztak Magyarországra, hanem tökéletes kifosztást. Magyarországon nem igazolódott be az a már-már dogmaként kezelt, de soha sem igazolt állítás, hogy a szabad piaci verseny ár- és kínálat-kiegyenlítődést hoz, helyette a "nagyhal megeszi a kishalat" elv következett be, vagyis az, hogy a tőkeerősebb cég a profitja maximalizálásának a céljából mindent elpusztít, ami útjában áll. Ennek következtében mi, magyarok, most − képletesen szólva − rongyos alsógatyában és kiéheztetve gürizünk, hogy valahogy életben maradjunk. Ebben az őseinktől még megőrződött leleményességünk segít csak…
Hogyan történhetett ez? Mi az oka? Azt gondolom, hogy a liberális gazdaságpolitika eszmerendszerében a profitmaximalizálás KORLÁTLANUL SZABAD lehetősége − ami egyben elvárássá is lett a cégek működésével szemben! − azzal pusztít, hogy nincs tekintettel a munkájukkal a valódi értékteremtést végző sok tíz millió ember érdekeire! A profitmaximalizálás korlátlanul szabad lehetősége azt eredményezte, hogy a helyi közösségek, a vállalkozások és a nemzetállamok meg lettek fosztva az önvédelem lehetőségétől, vagyis meg lettek fosztva attól, hogy kiállhassanak a saját érdekeik védelmében, és ez azt eredményezte, hogy a helyi közösségek elveszítették azt a védelmező oltalmat, amit egy jól működő nemzetállamnak kellene biztosítania a számukra. Ebben a mostani működési rendben a nemzetállamoknak gyakorlatilag az a feladatuk, hogy szabad terepet biztosítsanak a multinacionális cégek számára a profitjuk maximalizálásához. Ha nem így tesznek, hanem a józan paraszti eszükre hallgatnak (ez egy magyar mondás, és itt arra utal, hogy mindig az egyszerű és igazságos dolgok választása jelenti a "közjó" növekedését), akkor pl. "unortodox"-nak mondják őket.
Például a tőke szabad áramlása eredetileg azt jelentette, hogy a Közösség azon területeire, ahol a szükséges fejlesztésekre nem áll rendelkezésre a megteremtésükhöz szükséges forrás, a Közösség egész területéről szabadon áramolhasson a máshol éppen rendelkezésre álló tőke. Ez szépen is hangzik, de a gyakorlatban nem ez történik! Nem a helyi lehetőségek hiányos volta miatt, hanem a saját profitjuk maximalizálása céljából áramlik a tőke a gazdag területekről a szegényebb területek felé, és ezzel megszerzi az uralmat is a meghódított területen. Pl. az újonnan csatlakozó országok esetében miért kellett a termőföldet a "tőke" kategóriájába venni? Ha a termőföld "tőke", akkor vajon hová és hogyan képes szabadon áramolni??? Nem arról van-e valójában szó, hogy a gazdagabb országok tőkeerős társaságai így akarják megszerezni a szegényebb országok területét, és csak az ő tőkéjük szabad áramlását szerették volna elérni ezzel a trükkel?
A Lisszaboni Szerződés is fontosnak tartja a szubszidiaritás elvét, vagyis azt, hogy arra kell törekedni, hogy a döntési jogok minél közelebb kerüljenek a döntést igénylő helyzetekhez. Ezzel szemben a Közösség mindent egyre inkább összevon és eltávolítja a döntési jogokat a döntési helyzetekben élő emberektől. Biztos, hogy Brüsszelben mindent jobban tudnak, mint azok az emberek, akik az adott élettérben élnek? Nem lehetséges-e az, hogy a Közösség azért vergődik, mert életellenes irányelvek szerint működik? A természettudományokból az a megállapítás körvonalazódik, hogy az élet célja a folyamatos kiteljesedés, a környezet pedig akkor képes ezt biztosítani minden létező számára, ha az ember minden cselekedetével az összhang megőrzését tartja alapelvnek. Maga az "összhang", a harmónia jelenti az életet támogató közeget! A Közösség jelenleg a profitmaximalizálás korlátlanul szabad lehetőségének a biztosítását tűzte ki céljául, ez az elv pedig nem illeszkedik bele az élet áramlásába, az "összhang" fogalmát nem is ismeri, ezért szükségszerűen pusztító.
Arra jöttem rá, hogy a globalizmus valójában nem más, mint idegen érdekek érvényesülése egy helyi közösség életterében, a helyi közösség érdekeinek a rovására. Ez a jelenség a Közösség tagállamai között is pusztít, a gazdagabb országok a "felzárkóztatás jegyében" kifosztják a szegényebb tagországokat. Ennek a folyamatnak az akadálytalan biztosítását végezte eddig a Bizottság. Ön most olyan döntési helyzetbe került, hogy változtathat ezen! Az igaz, hogy az értékteremtő emberek tízmilliói (a demokrácia jegyében?) nem mondhatnak véleményt arról, hogy az Európai Bizottság elnökeként ki vezesse őket, és az is igaz, hogy ezzel szemben lobbi-érdekek alapján dől el az, hogy ki legyen a Bizottság elnöke, mindez azonban az Európai Bizottság elnökének az erkölcsi és emberi felelősségét semmilyen döntési helyzetben sem csökkenti. Csak az számít, hogy mit tesz: épít vagy rombol.
B) Mit kell tennünk?
Azt gondolom, hogy a jelenlegi pusztító folyamatokat meg kell állítanunk és a természetes "REND"-et helyre kell állítanunk a civilizációnk működtetésében! A megoldás azonban nem az, hogy megszüntessük az Európai Uniót, hanem az, hogy az értékeit megőrizve meghaladjuk a jelenlegi értékrendjét. Ebben tudok a gondolataimmal segíteni Önnek.
A levelem következő részében egy ősi-új világkép, a "szerves társadalom" világkép alapjaival szeretném megismertetni Önt. Azzal kell kezdenem, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy:
Ebből az következik, hogy ha ilyen hatással van az ember a környezetére, akkor csakis az az igazságos gazdasági és társadalmi berendezkedés, amelyikben a döntési jog ott van, ahol a döntési helyzet felmerül.
Ha igaz az, hogy minden mindennel összefügg, akkor az emberi társadalmat a (gazdasággal együtt) úgy kell megszerveznünk, hogy az beleilleszkedjen a Mindenség működésébe.
Hermész Triszmegisztosztól tudjuk, hogy a Mindenségben minden ugyanazon elv szerint működik ("Amilyen lent, olyan fent. Amilyen kicsiben, olyan nagyban. Amilyen kint, olyan bent.") Ezen állítások igazságának a talaján állva azt kell felismernünk, hogy ha egy emberi test a szabályozottságával képes biztosítani a részeinek azt az összhangját, ami az őket oltalmazó test kialakulását és fennmaradását biztosítja, akkor az emberi társadalmat is pont ezen elvek szerint kell megszerveznünk. Ezt egy, a mostanitól gyökeresen eltérő világkép jelenti, ez az ősi-új világkép a "szerves társadalom" világkép.
A "szerves" szó itt nem kémiai minőséget jelent, hanem a társadalom részei összehangoltságának a módjára utal. Amiként az emberi test szervei (vagyis a részei) a kiteljesedésük és a működésük során úgy vannak összehangolva, hogy a működésük eredménye egy őket oltalmazó és összetartó test legyen, akként kell működniük az emberi társadalom részeinek (vagyis a szerveinek) is: az embereknek, a családoknak és a helyi közösségeknek és a nemzeteknek is, abból a célból, hogy egy őket oltalmazó és összetartó államot hozzanak létre és tartsanak fent.
Az is egyre inkább bizonyított tudományos megállapítás, hogy a Mindenségben minden létező a kiteljesedésre törekszik. A szerves társadalom ezt képes biztosítani minden része ("szerve") számára amiatt, hogy az államnak nincs önálló célja, hanem a feladata csupán a részeinek az oltalmazása és a működésüknek az összehangolása.
Ahhoz, hogy az Unió ebbe az irányba fejlődhessen tovább, és egy olyan entitássá váljon, ami képes az őt alkotó nemzetállamokat (mint a "szerveit") oltalmazni és a működésüket összehangolni, szerintem először a négy tényező, vagyis az áruk-, a tőke-, a szolgáltatások- és a személyek SZABAD áramlásának alapelve helyett az áruk-, a tőke-, a szolgáltatások- és a személyek FELELŐSSÉGTELJES áramlásának az alapelvét kell megvalósítania!
Ez megköveteli, hogy a döntési jogok visszakerüljenek a nemzetállamok hatáskörébe, és ez azt is magában foglalja, hogy a négy tényező csak oda és csak akkor áramolhat, ha a helyi közösség hívja, hiszen a döntési jog ott van, ahol a döntési helyzet felmerül. Egy ilyen igény esetén az adott helyhez legközelebbi területről, de elsősorban az Unión belülről áramolhat a szükséges tényező, és innen természetesen vámmentesen és minden fölösleges bürokrácia nélkül. Az Unión kívülről csak akkor, ha az Unión belül nem megoldható. NEM a profit mértéke a döntő, hanem a származási hely: annak mindig a felmerült igényhez a legközelebbinek kell lennie!
Tisztelt Elnök Úr!
Ez a levél –bár hosszú, de mégis– csak felvillantani tudta az általam felvázolni kívánt világképet. Talán még azt kell tudnia, hogy a magyarok évezredeken keresztül eszerint a világkép szerint éltek, egészen a 973-as Quedlinburgi Szerződés megkötéséig, amikor máig tisztázatlan körülmények között fel kellett adnunk ezt a világképet és helyette a római központú vallási dogmák szerint, és az egyszemélyes diktatúrát lehetővé tevő királyság államformában kellett tovább élnünk. Mára azonban már a kvantumfizika tudománya is az ősi világkép helytállóságát bizonyítja. Jelenleg nincs tudomásom más olyan elképzelésről, ami dogmák helyett tudományos alapokon, a legújabb kvantumfizikai kutatások eredményein alapulna.
Sőt, itt, Magyarországon már részletesen ki van dolgozva az is, hogy hogyan működhetne a szerves társadalom elvei szerint Magyarország, és hogyan lehetne átalakítani az Európai Uniót ilyen entitássá…
Tájékoztatom Önt arról, hogy ezt a levelemet az Önnek történt elküldése után informálás céljából eljuttatom Magyarország közjogi méltóságaihoz is, és ahol szükséges, ott nyilvánosságra is hozom. Mindezzel a minél eredményesebb közös alkotó munkát kívánom segíteni.
Ha pedig az általam felvetett elképzelés felkeltette az érdeklődését, szívesen szánok időt egy Önnel történő beszélgetésre, ha éppen errefelé jár…
Ezt a levelemet Magyarország Alaptörvényének "Szabadság és felelősség" című része VII. cikkének az (1) pontjában biztosított jogommal élve írtam meg Önnek. Ez a pont így szól:
"Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását, és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletében kinyilvánítsa vagy mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa."
Tatabánya, 2014. október 31.
Tisztelettel üdvözlöm Önt:
Pataki Antal
www.szervestarsadalom.info