Olvassa el a választ eredetiben ide kattintva!

Tisztelt Uram!

Szeretnénk megköszönni Önnek, hogy Miniszterelnök úrhoz intézett soraiban megosztja vele gondolatait a Magyarország számára is jelentőséggel bíró szabadkereskedelmi megállapodásokat illetően! Meggyőződésünket követve minden előjelű állampolgári véleményt igyekszünk becsatornázni a döntéshozatali központokba, hiszen szótárunkban a demokrácia a közvéleménynek megfelelő kormányzást jelenti.

Ami a jelenkori világkereskedelmi folyamatokat illeti, Magyarország exportorientált és nyitott gazdaságú Európai Úniós tagállamként nem szorulhat ki a világ egyetlen piacáról sem, ezért a nagy volumenű szabadkereskedelmi megállapodásokkal mindenképpen többet nyer, mint veszít. Uniós tagságunk azt is jelenti, hogy nem csupán elszenvedői vagyunk a gazdasági globalizációnak, hanem alakítói is, ugyanis egységbe szerveződve, egyenrangú félként a magyar döntéshozók szava is számít a fajsúlyos tárgyalásokon.

A közös európai politika kevés sikeres területeinek egyike épp a kereskedelem. Kimaradni, míg mások nyélbe ütnek egy szabadkereskedelmi megállapodást, mindig rosszabb, mint csatlakozni, a szóban forgó szerződések nélkül odaveszne Európa versenyképessége a világ többi régiójával szemben. Oroszország szervezi az Eurázsiai Gazdasági Uniót, Kína átfogó regionális partnerség kialakításán dolgozik, az Öböl-térség országai is egyre aktívabb kereskedelmet folytatnak, tehát az EU is lépéskényszerben van, nem zárkózhatunk magunkba mi sem. A magyar vállalatok mélyen integrálódtak az európai termelési láncokba, globális szemszögből nézve sorsközösségben működnek az európai vállalatokkal, amelyeknek most szükségük van a fejlődésre, a lehetőségre, hogy újabb munkahelyeket hozhassanak létre az európai emberek számára.

Az Általános Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény ( Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA ) egy Kanadával megkötött szabadkereskedelmi szerződés, amely ország már hosszú ideje megbízható partnere az európai országoknak, köztük Magyarországnak is. Kanada hazánk kiemelt szövetségese katonai-védelmi és gazdasági-kereskedelmi téren egyaránt, a CETA nélkül azonban az európai vállalatok versenyhátrányt szenvednek egy észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény, a NAFTA miatt, amely az USA-nak és Mexikónak kedvez a kanadai piacokon. Ez fordítva is igaz, eddig nem volt semmiféle megállapodás, amely hatékonyan ösztönözte volna a kanadai befektetőket, hogy Magyarországon is bővítsék munkahelyteremtő beruházásaikat.

A CETA kölcsönösen növeli az exportteljesítményt és a beruházásvonzó képességet, továbbá abszolút mértékben kezelni tudta a társadalom és az európai döntéshozók által megfogalmazott félelmeket. Az úniós döntéshozatali struktúra lehetővé tette, hogy a közös intézmények érzékenyek legyenek a nemzetállami igényekre, végül öt év kemény tárgyalást követően egy mindenki számára elfogadható végeredmény született. Természetesen semmi sincs kőbe vésve, a CETA is - mint minden ilyen jellegű egyezmény - a világgazdasági folyamatok és a felek akaratának függvényében bármikor változhat.

Az egyik neuralgikus pont a genetikailag módosított organizmusok ( GMO ) felhasználásával készült termékek mezőgazdasági és élelmiszerbiztonsági szabályozásának kérdése. Magyarország GMO mentességét az Alaptörvényünk is rögzíti, ezt nem írhatja felül semmilyen nemzetközi szerződés. Ahogy eddig is, úgy a jövőben is minden piacra kerülő élelmiszernek át kell esnie a szigorú egészségügyi és egyéb vizsgálatokon, és meg kell felelniük a változatlanul szigorú európai és magyar élelmiszerbiztonsági sztenderdeknek. A CETA kizárólag az úniós közösségi hatáskörbe tartozó ügyekre vonatkozik, ennek köszönhetően a szabályozási kérdések nemzeti hatáskörben maradnak, vagyis szabályváltoztatásokat csak és kizárólag a tagországok hajthatnak végre önkéntesen. A GMO minden formáját tiltó szabályok megmaradásának mintájára nem csökken a felek szabályozó képessége a környezetvédelmi, a munkajogi és a fogyasztóvédelmi normák, a közbeszerzési eljárások, valamint a vízgazdálkodási előírások területén sem. A végleges, 454 oldalas szerződést magyar nyelven erre a linkre kattintva olvashatja el, vagy töltheti le.

Nem szabad azt gondolnunk, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodás csak az egyik, csak az erősebb félnek kedvez. A CETA kölcsönösségi alapon fog működni, ráadásul az EU korántsem nevezhető gyenge pozíciójú tárgyalófélnek. A mi esetünkben a magyar járműipar, gyógyszeripar és élelmiszeripar kaphat nagyobb teret, lehetőséget és új piacokat. Az Eximbank 535 milló dolláros hitelkeretet nyitott meg, hogy támogassa a magyar sikereket a kanadai piacokon. A tárgyalásokon felmerült félelmeket sikerült eloszlatni, a magyar mezőgazdasági aggályokat, amelyek a csemegekukorica, a baromfi-, marha-, és sertéshús, valamint a tojás esetében vetődtek fel, a CETA megnyugtatóan kezeli. A végső formába öntött megegyezés kedvez továbbá a tokaji bor és a szegedi téliszalámi földrajzi eredet-megjelölésére vonatkozó oltalmának is.

A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség ( Transatlantic Trade and Investment Partnership - TTIP ) fontosságáról szólva ugyanaz mondható el, mint a CETA esetében, azzal a különbéggel, hogy itt nem Kanadával, hanem az USA-val kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról van szó, továbbá az is lényeges, hogy ez a szerződés még nem nyerte el végleges formáját. A tárgyalások 2013 nyarán indultak és a harminc fejezet aprólékos végigtárgyalása jelenleg is folyamatban van, ám az amerikai elnökválasztás és kulcsátadás miatt ez most lassabban zajlik.

A tárgyalásokat az Európai Bizottság folyatatja az EU tagállamoktól kapott tárgyalási felhatalmazás alapján. A tárgyalási mandátum az elérendő célok mellett rögzíti azokat a sarkalatos pontokat is, ahol nem engedhetünk pozíciónkból. Ezt a dokumentumot az EU tagállamok egyhangú döntésével a Tanács nyilvánosságra hozta és a linkre kattintva magyar nyelven is hozzáférhető.

Az átláthatóság érdekében az Európai Bizottság ugyancsak elérhetővé tette a megállapodás egyes fejezteire vonatkozó előzetes elképzeléseit, ismertető anyagait és szövegjavaslatait. Ezek részletesen bemutatják az EU tárgyalási megközelítését és segítik a folyamat nyomon követését. Ezt a célt szolgálják azok a rendszeres nyilvános konzultációk is, ahol az európai üzleti élet szereplői, a szakszervezetek, fogyasztók és civil szervezetek képviselői kapnak tájékoztatást a tárgyalások helyzetéről. A tárgyalási folyamatban az Európai Bizottság folyamatosan konzultál a tagállamokkal és rendszeres tájékoztatást ad az Európai Parlament részére is. Magyarország Kormánya a magyar gazdasági és társadalmi érdekek határozott képviseletével aktívan vesz részt az EU tárgyalási álláspontjainak formálásában. Nem kíván engedni hazánk GMO mentességéből, továbbá a multinacionális vállalatok választottbírósági vitarendezésének lehetőségét sem tartja szükségesnek, ugyanis erre a célra a nemzeti bíróságok is alkalmasak.

Amennyiben a tárgyalások sikeresek lesznek, az Európai Bizottság a megállapodás tárgyaló felek által szakértői szinten egyeztetett teljes szövegét nyivánosságra hozza. A szövegek jogi és nyelvi átfésülése, majd tagállami nyelvekre való lefordítása után ( ez korábbi tapasztalatok szerint 6-10 hónapot igényel ) az Európai Bizottság felhatalmazást kér a Tanácstól a megállapodás aláírására. Erről a Tanácsban az EU tagállamok konszenzussal döntenek. A megállapodás megkötéséhez ezen felül szükséges lesz még az Európai Parlament egyetértése is. Mivel a TTIP-nek részes felei lesznek az EU mellett a tagállamok is, a megállapodást az összes EU tagállam nemzeti törvényhozásának is meg kell majd erősítenie. Ez megfelelő garanciát adhat arra, hogy alapvető érdekeinket sértő megállapodás nem jöhet létre.

A magyar kormány azért támogatta a TTIP tárgyalások megkezdését, amiért a CETA-ét is, egy megfelelő tartalmú EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás szintén komoly előnyöket nyújthat. Ez a támogató magatartás a tárgyalási folyamatokra vonatkozik, és nem értelmezhető úgy, mintha Magyarország már előre, a konkrétumok ismerete nélkül elkötelezte volna magát egy tetszőleges tartalmú egyezmény mellett. A TTIP sorsáról a tárgyalási eredmények ismeretében lehet és kell majd dönteni. A magyar kormány mindenesetre konzekvensen fogja védeni a magyar érdekeket.

Köszönjük, hogy levelére válaszolva mindezt megírhattuk Önnek, fogadja tőlünk Miniszterelnök úr őszinte jókívánságait!

Budapest, 2016. december 15.