A címben szereplő „ökonómiai sokszínűség” új fogalom, nem keverendő össze az „ökológiai sokszínűség” (idegen szóval: biodiverzitás) jelentésével. Ahogy az már szokássá vált a honlapunkon, az „ökonómiai sokszínűség” fogalmat is a szerves társadalom világkép talaján állva vizsgáljuk meg, figyelembe véve azt is, hogy világgazdaságban egyre elterjedtebbé váló szabadkereskedelmi egyezmények milyen hatással vannak rá. Szeretnénk azonban magyar kifejezéseket használni, ezért az „ökológiai sokszínűség” helyett a „biológiai sokszínűség”, az „ökonómiai sokszínűség” helyett pedig a „gazdasági sokszínűség” kifejezéseket fogjuk használni.

Ahogyan az ősi-új „szerves társadalom” világképet bemutató eddigi írásainkban már kifejtettük, az a véleményünk, hogy a mostani, életellenes társadalmi és gazdasági berendezkedést a mai viszonyok ÁTLÉNYEGÍTÉSÉVEL tudjuk megváltoztatni.

A „Ki a magyar?” kérdésre adhatunk „felszínes” és a lényeget jobban megmutató, „alapos”  választ is. A felszínes válaszok is tartalmazhatnak sok igazságot, de a „mélységi tartalom” kifejtése nélkül nem kaphatunk valós képet a magyarság szerepéről, lényegéről. Honlapunk a „mélységi tartalom” kifejtésére tesz most rövid kísérletet.

Kedves Olvasó, kérem, ne ijedjen meg a címben szereplő idegen szótól! Ha még nem ismeri, akkor rögtön megtudhatja a jelentését, előtte azonban könnyebb megértés céljából szükséges egy kis ráhangolódás...

Első hallásra a „liberális” és a „szabadságjogok” szavak jelentése valami hasonlót sejtet. Azt javaslom azonban, hogy ne dőljünk be a felszínen megmutatkozó látszatnak, hanem vizsgáljuk meg mindkét fogalomnak azt a jelentéstartalmát, amit napjainkra felvettek! Ahogy azt már megszoktuk, tegyük ezt a szerves társadalom világképből kitekintve!