hol vaGunk most?

Út a szerves társadalom felé

Hol vagyunk most?

Ahhoz, hogy tudjuk, hogy a célunk elérése irányába merre induljunk el, előbb pontosan meg kell állapítanunk, hogy most hol vagyunk. A kiindulási pontot és a célt összekötve ki tudjuk választani a legoptimálisabb útvonalat. Pont úgy, ahogyan a GPS készülék is működik! (Ugye, milyen egyszerű minden, ha tudjuk, hogy a Mindenség „egylényegű”?)

 

Szerintünk most az alábbi a helyzet, vagyis „itt vagyunk most”:

(Az itt közölt megállapításokat az átlagra, és nem konkrét emberekre értjük!)

  • nem tudjuk, hogy mi, az emberek, miért vagyunk itt, honnan jövünk és hová tartunk,
  • így aztán azt sem tudjuk, hogy a körülöttünk lévő világ micsoda, és hogyan működik,
  • mivel a fentiekkel nem vagyunk tisztában, vakon, össze-vissza cselekszünk, és ezzel rombolunk, pusztítunk,
  • a szétszórt (össze nem hangolt) cselekvéseinkkel olyan helyzetet teremtettünk a külvilágban, hogy már veszélybe kerültek az emberi élet létfeltételei is.

Az ilyen körülmények között élő ember számára ennek az a következménye, hogy ő is kiesett az élet áramlásából, a Mindenség összhangjából. Ez aztán azt eredményezte, hogy megszakadtak a szerves kapcsolatai szinte mindennel, emiatt a könnyedség helyett erőlködnie kell már a puszta életben maradásáért is. A megbomlott belső összhang betegségek megnyilvánulását eredményezte, pont úgy, ahogy a Föld is betegen szenved a teljes összhang megbomlása miatt. Lehet, hogy a Pokol tényleg nem is valós hely, hanem csak létezési állapot? Lehet, hogy ez azt az állapotot jelenti, amibe akkor jutunk, ha öncélú, és emiatt pusztító döntéseket hozunk?

Ha ezt nagyjából igaznak fogadjuk el, akkor ezt a pontot, ahol most tartózkodunk, jelöljük a térképünkön egy „Pokol” elnevezésű kis táblával.

Javasoljuk, hogy azt a helyet, ahol a szerves társadalom működik, az általunk ott feltételezett viszonyok alapján nevezzük el „Mennyország”-nak, és elérendő célként jelöljük meg ezt a pontot is a térképünkön egy kis táblácskával.

Mivel valószínűleg a Mennyország sem egy konkrét hely, hanem szintén egy létezési állapot, valószínűleg helyileg ugyanitt van, ahol most a Pokol! Valójában nem kell mennünk sehova sem, csak mindent egészen másként kell csinálnunk, hogy eljussunk egy egészen más létezési állapotba! Az útjelzők valójában azoknak a cselekvéseknek a kijelöléséhez szükségesek, amiknek a következményei biztosítják ahhoz a feltételeket, hogy a Mennyországban érezhessük magunkat.

Ha meghoztuk a közös döntést, hogy a Mennyország körülményei között szeretnénk élni, amihez szerintünk  szükséges a szerves társadalom megteremtése, akkor el kell kezdenünk a mostani körülményeink ÁTLÉNYEGÍTÉSÉT. Apró kis lépésekkel, de céltudatosan, mindent teljesen más belső tartalommal kell megtöltenünk ahhoz, hogy ez a belső tartalom hatással legyen a külvilág minőségére is.

Az előttünk álló, valójában BELSŐ út találó elnevezése az „Átkelés a tű fokán”, amit Bencsik Jánostól hallottunk először.

A következő írásban azt foglaljuk össze, hogy ezek szerintünk milyen gyakorlati tetteket jelentenek

Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.
Hozzászólások (1)
Hozzászólás:
12014. március 25. kedd, 09:55
Simon Nárcisz
Hát ,gyönyörűen írja le és én is így érzem .. bár mindig hozzáteszem ,ez csak az én látásmódom ... (és mégsem ,hiszen van már ,aki leírta) Smile