iráNmutatás-tervezet a Serves társadalom maGarorSágának jogrendjéhez

Tisztázó írások

Iránymutatás-tervezet a szerves társadalom Magyarországának jogrendjéhez

A teljesség igénye nélkül, és a tévedés lehetőségét fenntartva, a jelenlegi ismereteink szerint a szerves társadalom Magyarországának a jogrendje az alábbi Iránymutatásra épülhetne:

 

Iránymutatás Magyarország közszabadságot biztosító működéséhez

1.) Magyarország a szerves társadalom elvei szerint él és működik.

2.) Magyarországon minden ember a születése okán spirituálisan egyenlő, ebből következően a jogok és kötelezettségek egyensúlya tekintetében nem tehető különbség senki előnyére vagy hátrányára.

3.) Magyarország a fennhatósága alatt álló területen úgy szervezi meg a közösségei és a gazdasága működését, hogy az minden élő és élettelen létező kiteljesedését biztosítsa és támogassa.

4.) Magyarország a fennhatósága alatt álló élettér minden élő és nem élő erőforrásával úgy gazdálkodik, hogy azok állandóan megújulva képesek legyenek az egymás után következő nemzedékek teljes szabadságát biztosítani. Ez az itt élő emberek és az élettér legfőbb érdeke, amit semmilyen más érdek nem korlátozhat vagy előzhet meg.

5.) Magyarország állampolgárainak egységes, oszthatatlan és  elidegeníthetetlen közös tulajdonát képezik az alábbiak:

  • Magyarország területe a rajta, az alatta és a felette elhelyezkedő természeti kincsekkel együtt,
  • Magyarország közösségeinek, továbbá a fizikai és szellemi részeinek a harmonikus egységét, valamint az energiák áramlását biztosító hálózatok, úgymint: a közúti- és a vasúthálózat, az elektromos- és a gázellátó hálózat, a vízellátó- és a csatornarendszer, valamint a közpénzrendszer a harmonikus működéséhez szükséges intézményeivel.


6.) Magyarország gazdasága a teljes önellátással rendelkező települések összehangolt rendszeréből áll. A teljes önellátás magában foglalja a Magyarországon élő emberek anyagi, lelki és szellemi szükségleteinek teljes körű kielégítését a természetes élőhelyükön.

7.) A Magyar Nemzeti Bank bocsátja ki Magyarország törvényes fizetőeszközét, a forintot, aminek a fedezete az az anyagi-lelki-szellemi érték, aminek a cseréjét közvetíti.

8./a) Magyarországon az emberek a létezésük okán járó teremtő hatalmukat közös célok érdekében közösen is gyakorolhatják, vagy a hatalomgyakorlás jogát meghatározott feladatokra és/vagy meghatározott időre választott képviselőiknek is átadhatják.

b) Átruházott hatalomgyakorlás esetén a hatalmat átruházó személyek kötelesek folyamatosan ellenőrizni, hogy az átruházott hatalom gyakorlói jelen Iránymutatás szerint végzik-e a munkájukat, és ha nem, akkor kötelesek haladéktalanul visszavonni a hatalomgyakorlás jogát!

9.) Az Iránymutatást a Nemzetgyűlés ülteti át a gyakorlatba azzal, hogy megalkotja Magyarország Alaptörvényét.


Magyarázat az Iránymutatás-tervezethez:

Az Iránymutatás univerzális, mert minden nemzetállam működésére alkalmazható. (Az is alkalmazhatja, akinek nincs Szent Koronája…)

a) Az 1. pont egyértelműen kijelöli azt a világképet (paradigmát), ami szerint a magyar emberek működtetik a nemzetállamukat.

b) A 2. pont a létezésük okán minden emberre egyformán a Forrás szerves részeként tekint. Ez értendő az alatt, hogy „spirituálisan egyenlő”, éppen ezért minden emberi lényt a létezése okán alapvetően egyenlőnek kell tekinteni. Azonban az emberek eltérő területekre, eltérő kultúrájú közösségekbe és eltérő szokásokba, hagyományokba születnek bele, ezért a nevelésük és az oktatásuk során más-más információkkal és viselkedési mintákkal ismerkednek meg. Úgy is mondhatjuk, hogy „más-más szoftverrel töltik fel a merevlemezüket”. Ebből az következik, hogy az emberek abban már nem viselkednek egyformán, hogy mi alapján, milyen célból és mit cselekszenek. Vagyis az emberek alapvetően egyenlőek, de adott helyzetben különbözően viselkednek, és emiatt nem egyformák.

Ez a különbözőség önvédelmi okokból szükségessé teszi, hogy azokat az embereket, akik nem az Iránymutatás által kinyilvánított világkép megvalósításáért cselekszenek, a többség korlátozza.  Ez a korlátozás nem a hétköznapi életben megélt cselekvési szabadságukat, hanem csak a közös döntéseket hozó csoportokban való részvételüket és a választhatóságukat korlátozatja, valamint megtilthatja, hogy a közvagyon kezelésében és használatában részt vegyenek.

A szükséges korlátozásokat azonban az Iránymutatás nem tartalmazhatja, mert azok nem örökérvényűek, ezért ezek helye az Alaptörvényben van.

Hasznos lenne, ha minél többen elmélyednének abban, hogy ez az Iránymutatás mit jelente a saját magunk, a családunk, és Magyarország számára!

Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.